földenergia

Geotermikus energia

A geotermikus energia a Föld mélyének melegéből adódik. Ennek felhasználására két lehetőség van. Felhasználhatjuk közvetlenül a föld melegét is. Ha a felszíntől egyre mélyebbre haladunk, a különböző rétegek hőmérséklete növekszik. Néhány méteres mélységben a hőmérséklet már soha nem csökken fagypont alá. Megfelelő berendezéssel már ez a pár fokos hőmérsékletkülönbség is felhasználható a lakás energiaköltségeinek csökkentésére.

Lehetőség van továbbá a föld mélyének hőenergiáját valamely energiahordozó (általában víz) segítségével a felszínre hozni. A természetes vagy mesterséges hőforrások energiájának hasznosítása általában egyénileg nem megoldható, viszont kisközösségek (pl. falvak, városrészek) összefogva már sikerrel alkalmazhatják energiaszükségletük kielégítésére.


Bioenergia

A bioenergia hasznosítása kettős. Lehetőségünk van közvetlen energiatermelésre, például korszerű berendezésekben fa elégetésre vagy a szemétből biogáz termelésére. Viszont a szerves háztartási hulladékok újrahasznosítása (komposztálása) is energia-megtakarítást jelent, hiszen nem kell azok elhelyezésére a szeméttelepen energiát fordítani, továbbá az így termelődő tápanyagok szükségtelenné tehetik műtrágyák alkalmazását.


Folyékony bioüzemanyagok

A kőolaj alapú hagyományos folyékony üzemanyagok helyettesítésére lehetnek alkalmasak a növényi olajok, a bioetanol és a biodízel.

A növényi olajok (pl. repceolaj) nem csak a biodízel alapanyagai lehetnek, hanem finomítás nélkül önmagukban is alkalmasak a gépkocsik, gépek meghajtására. Ehhez azonban az eltérő viszkozitás és égési tulajdonságok miatt a motorok átalakítása szükséges.

A biodízel az Európában eddig legelterjedtebb bioüzemanyag. Előállításához magas olajtartalmú növények szükségesek, mint pl. a repce, olíva, napraforgó, melyek olajából magas hőmérsékleten finomítással keletkezik a biodízel.

Kapható már olyan „biomotor”, amely egy lakó-, vagy üzemi épület energiaigényét képes ellátni, óránként megközelítőleg 1-1,5 liter bioüzemanyag „elfogyasztásával”.


Hőszivattyú

A hőszivattyú a környezetének hőjét használja fel, ezzel hűtésre, fűtésre és melegvíz előállításra egyaránt alkalmas.

Leggyakrabban a geotermikus energiával kapcsolatban emlegetik, azonban a mélyebb kőzetrétegek hőjén kívül pár fok hőmérsékletkülönbség is elegendő a gazdaságos használathoz. Így kivonható a hő a talajból, a vízfelületekből vagy a levegőből is. Működési elvét egy kifordított hűtőszekrényhez is szokták hasonlítani. A hőszivattyú működtetése a beépített kompresszor miatt villamos energiát is igényel. Ideális esetben egy hőszivattyú a felhasznált villamos energia legalább négyszeresének megfelelő mennyiségű hőenergiát állít elő.

A hőszivattyú a háztartások számára is egész évben működtethető, télen fűtésre, nyáron hűtésre használható technológia.

Hőszivattyú alkalmazásával lehetőségünk van a házunk teljes fűtésének ellátására, töredék fenntartási költségért, mint vezetékes gáz használatával.

Melegebb napokon is lényegesen olcsóbban tudja megoldani a hűtést, mint bármilyen klíma készülék.

A hőszivattyú gazdaságosan és gyorsan tudja biztosítani a használati melegvíz ellátását is.


Városi körülmények között a föld-víz hőszivattyúk a nagy helyigényük miatt a legtöbb esetben nem igazán kivitelezhetők, a levegős hőszivattyú viszont szinte majdnem mindenhol alkalmazható, a megfelelő légáramlás biztosítása mellett.


Fűtés, légkondicionálás

A városokban a háztartásokat legnagyobbrészt gázzal fűtik, kisebb részt elektromossággal, vagy fatüzeléssel. Jelenleg olcsóbb a gázalapú fűtés, mint az elektromos, ám mindkettőnek évről évre nő az ára, mindenképpen megéri takarékoskodni velük. Használjuk a napfényt, télen engedjük be a napfényt a lakásba, nyáron árnyékolással és ne légkondicionálással teremtsük meg a megfelelő hőmérsékletet. Sok hő megtartható, ha éjszakára a függönyt behúzzuk, nappal viszont hagyjuk szabadon az ablakokat, hogy a napfény bejusson a lakásba. Bármennyire is gyenge a téli nap melegítő képessége, ha déli fekvésű napfényes ablakaink vannak, hagyjuk, hogy a napfény bejárja a szobát. Ezt nevezzük passzív fűtésnek, a napfény felmelegíti a falakat, bútorokat, a padlót, a fűtést igazából csak este kell bekapcsolni, ezáltal sok energia megtakarítató.

Ma már a nyári és a téli szezon energiaigénye nagyjából azonos, télen fűtünk, nyáron légkondicionálunk, mindkettő igen sokba kerül. Ha megfelelő szigetelést, árnyékolást használunk, és legfőképp az öltözködésünket jobban az évszakokhoz igazítjuk, energiát takarítunk meg, csökkentjük a környezet szennyezését.

Hűtés, légkondicionálás

A légkondicionálók egészen az ötvenes évekig nem is léteztek, mégis képesek voltak a lakók a lakásokat hűvösen tartani az elmúlt évszázadokban. Hasonlóan a fűtéshez, törekedni kell a passzív megoldásokra, illetve hozzáigazítani az igényeinket, ruházkodásunkat az évszakok hőmérsékleti viszonyai hoz. Ez igaz otthon, és igaz a munkahelyen is. Amennyiben a vállalatok az öltözködési előírásaikat hozzá tudják igazítani az évszakokhoz, nagyban csökkenthetik a légkondicionálók által fogyasztott energiamennyiséget. Erre az egyik legjobb példa Japán, ahol az irodai öltözködési szabályok megváltoztatásával, és a közösségi helyiségek hőmérsékleti értékeinek szabályozásával csökkentették a vállalatok energiaigényét. Használj növényeket a napfény megkötésére, a levegő páratartalmának biztosítására. A nagy vízigényű növények sok vizet párologtatnak, ezzel is hűtik a lakást, irodát, leveleikkel elnyelik a napfényt.

Ültess lombhullató fákat, esetleg lugasfákat, vagy futónövényeket a házad déli oldalára, így nyáron a fák árnyékot vetnek a falfelületre, kevésbé melegedik fel a fal, télen viszont, amikor elvesztik a lombkoronájukat, szabadon hagyják a falakat, a napfény képes melegíteni azokat.

Figyeld meg az uralkodó szélirányt, és bokrokkal, sövénnyel, fákkal állíts elé akadályt. Az állandó széljárás nagyban csökkenti a házad hőmegtartó képességét, ha szélárnyékot tudsz teremteni, nagyban csökkentheted a hőveszteséget.

A déli fekvésű ablakok fölé árnyékolót szerelj, lehet az vászon árnyékoló, de még jobb, ha szőlővel, lugassal véded a napfénytől.